Tóth András:
A mesterséges intelligencia versenyjogi vonatkozásai.
IUSTUM AEQUUM SALUTARE, 21 (2).
pp. 75-89.
ISSN 1787-3223
(2025)
| Mű típusa: |
Folyóiratcikk
|
| Szerző azonosítók: |
|
| Absztrakt (kivonat): |
A mesterséges intelligencia (MI) és a versenyjog kapcsolata a gyorsan fejlődő technológiai környezetben egyre fontosabbá válik. A tanulmány a generatív mesterséges intelligencia (GenMI) értékláncának versenypiaci vonatkozásait és az MI alapú árazási algoritmusok esetleges versenyjogsértő hatásait vizsgálja. A GenMI-re vonatkozó szabályozási és versenyjogi beavatkozásoknak figyelembe kell venniük az innovációs hatásokat, miközben biztosítják a piaci versenyt, elkerülve a túlzott piaci dominanciát és az antitröszt kockázatokat. A tanulmány kitér arra, hogy a digitális piacokon a tipping jelenség és a BigTech cégek dominanciája különböző versenyjogi aggályokat vet fel, mint például az inputokhoz való hozzáférés korlátozása, saját szolgáltatások előnyben részesítése („self-preferencing”) és árukapcsolás. Az MI alapú árazási algoritmusok képesek lehetnek a versenytársak árazásának figyelemmel kísérésére és az árak módosítására, ami segítheti a versenykorlátozó megállapodások betartását, valamint a hallgatólagos összejátszást vagy összehangolt magatartást is elősegíthetik. A tanulmány összegzése szerint a GenMI és az MI alapú árazási algoritmusok versenyjogi megítélése összetett, és megfelelő szabályozási kereteket igényel a jövőben. |
| Absztrakt (kivonat) - idegen nyelvű: |
The relationship between artificial intelligence (AI) and competition law is becoming increasingly important in a rapidly evolving technological environment. This paper examines the competitive aspects of the generative artificial intelligence (GenAI) value chain and the potential anti-competitive effects of AI-based pricing algorithms. Regulatory and competition interventions for GenAI should take into account innovation effects while ensuring market competition, avoiding excessive market dominance and antitrust risks. The study highlights that tipping in digital markets and the dominance of BigTech firms raises various competition concerns, such as restrictions on access to inputs, self-preferencing and product bundling. AI-based pricing algorithms may be able to monitor competitors’ pricing and adjust prices, which may help to enforce anticompetitive agreements, and may also facilitate collusion or concerted practices. The study concludes that the competitive assessment of GenAI and AI-based pricing algorithms is complex and requires an appropriate regulatory framework for the future. |
| Folyóirat címe: |
IUSTUM AEQUUM SALUTARE |
| Megjelenés éve: |
2025 |
| Kötet: |
21 |
| Szám: |
2 |
| Terjedelem: |
15 |
| Oldalak: |
pp. 75-89 |
| ISSN: |
1787-3223 |
| Intézmény: |
Pázmány Péter Katolikus Egyetem |
| Kar: |
Jog- és Államtudományi Kar |
| Nyelv: |
magyar |
| MTMT rekordazonosító: |
36363007 |
| DOI azonosító: |
10.69695/ias.2025.2.05 |
| Dátum: |
2025. Okt. 29. 12:17 |
| Utolsó módosítás: |
2025. Okt. 29. 12:17 |
| URI: |
https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2798 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |