| Absztrakt (kivonat): |
A tanulmány I. része indította a családi nevelés helyzetének tárgyalását a „Gyermek Évszázada” után a 21. századra azonosított „Család Évszázadában”. A most értelmezett „Átfogó Családi Kompetencia” (CFC) összetevői hozzájárulhatnak a családi funkciók javulásához. Az anómiás európai kultúra nagy kihívása egyrészt a születési ráta csökkenése, másrészt az idősek arányának növekedése. A CFC a gyermeknevelésben a családalapítási szerepek, az időseknél az anti-ageing és az intergenerációs támogatás készségeinek fejlesztésére irányul.
A CFC-kompetenciákat a gyermek-, ifjú- és időskorra kiterjedően, globális megközelítésben a nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU) és a katolikus egyház (szentszéki és magyar) szervezeteinek átfogóbb dokumentumaiban azonosítjuk, tekintettel a szakirodalomra is. Elemezzük az ENSZ és szakosított szervezetei (UNESCO, UNICEF, WHO, FAO, ILO), az EU intézményei (EB, EP, ET), továbbá VI. Pál, Szent II. János Pál, XVI. Benedek, Ferenc és XIV. Leó pápa, valamint az MKPK és egyházi vezetők megnyilatkozásait. Képletben mutatjuk be a CFC számítását a nemzetközi és egyházi komponensek alapján, amiben a családi és a társadalmi nevelési komponensek értékaránya életkoronként változik, másrészt az ezt erősítő egyházi nevelési kompetencia (és karizma) értékének szorzata adja. A képletet egy neveléstudományi szorzó is bővíti, egyrészt a kutatásokból, másrészt a gyakorlati pedagógiából adódó komponensekkel. A tanulmány 66 szakirodalmi tételre és 13 online adatbázisra hivatkozik, bemutatva a további III. rész célkitűzéseit is, köztük a CFC-nek a hazai kompetenciakutatásokba ágyazását Nagy József, Csapó Benő, Knausz Imre, Csépe Valéria, Lannert Judit és mások nézőpontjainak egybevetésével. |
![[thumbnail of 68-125_Kozma_MT_2026_1.pdf]](https://publikacio.ppke.hu/style/images/fileicons/text.png)
