A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon : A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás

Szaniszló Krisztián: A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon : A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei. Doktori értekezések (30). Pázmány Press, Budapest. (2025) ISBN 9789633085202

[thumbnail of Dokt_Ert_30_Szaniszlo.pdf] Szöveg
Dokt_Ert_30_Szaniszlo.pdf - Megjelent verzió

Download (3MB)
Mű típusa: Könyv
Szerző azonosítók:
NévORCIDMTMT szerző azonosító
Szaniszló Krisztián10054135
Absztrakt (kivonat): Szaniszló Krisztián értekezése átfogóan mutatja be a kormányzás közjogi kontextusát és a kormányzásra ható közjogi eszmeáramlatokat a rendszerváltás utáni Magyarországon. A mű elsősorban államelméleti fókusszal bír, emellett azonban holisztikus szemlétetmódot alkalmazva politikatudományi és alkotmányjogi fejtegetésekben is gazdag, kutatás módszertanában használja a jogtörténeti, az összehasonlító, az alkotmányelméleti és a normatív leíró metodológiát is. Az értekezés azt kívánja bemutatni, hogy a klasszikus politikai ideológiáknál Magyarországon sokkal nagyobb jelentősége volt a kormányzati szerepfelfogásra és hatáskörgyakorlásra fontos befolyást gyakorló közjogi eszmeáramlatoknak. A hatalommegosztás rendszere több évszázados organikus fejlődés eredménye, ideológia helyett pedig sokkal inkább az adott országra jellemző, több évszázadon át kimunkált és bevált jó gyakorlatok lenyomata. A közhatalmi szervek egymáshoz viszonyítható feladat és hatásköreit rögzítő normákat, valamint az egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközöket vizsgálva beszélhetünk statikus hatalommegosztásról. Az pedig, hogy a közhatalmi szerv adott időintervallumban (pl. kormányzati ciklus) hányszor, milyen terjedelemben és sikerességi rátával él a feladat és hatásköreivel egy másik közhatalmi szerv ellenében (pl. sikeres köztársasági elnöki alkotmányossági vétók Magyarországon), a dinamikus hatalommegosztást jelenti. A dinamikus hatalommegosztás intenzitása kvantitatív és kvalitatív módon is mérhető. A hatalommegosztás intézményesüléséhez a gazdasági rendszer mellett (a hatalommegosztás nem képes kiteljesedni a tervgazdaság vagy az államkapitalizmus viszonyai között) szükséges egy szabályozottan versenyelvű. Ugyanakkor konszenzusokra képes, és nem túlpolarizált politikai kultúra, továbbá a megosztott hatalomgyakorláson és a jogállami alkotmányos tradíciókon alapuló közjogi hagyomány is. A hatalommegosztás gyakorlati érvényesülése eljárásjogi garanciákat és közjogi szervezetszabályozó normákat is megkíván, mert a pusztán anyagi jogi szabályok szintjén (pl. alkotmányos deklarációk) megvalósuló hatalommegosztás könnyen látszatdemokráciához és kiüresedett pszeudo jogállamisághoz vezethet. A szerző hangsúlyozza, hogy nincsenek univerzálisan alkalmazható receptek, így hazánk esetében vizsgálandók a kormányzás mozgásterét, lehetőségeit és stílusát befolyásolni képes történeti hagyományok, geopolitikai adottságok és gazdasági-társadalmi viszonyrendszerek is.
Megjelenés éve: 2025
Sorozat címe: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei. Doktori értekezések
Szám: 30
Terjedelem: 298
ISBN: 9789633085202
Kiadó: Pázmány Press
Kiadás helye: Budapest
Intézmény: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Kar: Jog- és Államtudományi Kar
Nyelv: magyar
MTMT rekordazonosító: 36299136
Dátum: 2025. Aug. 25. 14:08
Utolsó módosítás: 2025. Aug. 25. 14:20
URI: https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2748

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet